2014. július 11., péntek

1. Emlék

Évnyitó :(


*Csrrrr* *Csrrrr* *Csrrrr*

-Arghh! -Ordítottam fel, és csaptam földhöz, édes álmomból felkeltő vadi új ébresztőmet .

Lassan kitápászkodtam a pihe-puha ágyikómból és a már tegnap előkészített ünneplőmet öltöttem magamra . Egy combközépig érő szoknya és az elmaradhatatlan fehér felső . Hozzá a magassarkúmmal . Nem nagyon hordok magassarkút, de ez kivételes alkalom .

Lassan letipegtem reggelizni, mert a fincsi almás palacsinta illata kicsalogatott mahagóni színű szobámból .

-Reggelt! - Köszöntem anyunak. - Dani?

-Húzza a lóbőrt . - Válaszolt az ősöm ügyet sem vetve rám . - Izgulsz?

-Már miért izgulnék? Anyuu! 2 éve járok a Sweet-be nem fogok izgulni .

-Jól van Lizuskám, csak tudod aggódom érted .

-De fölöslegesen aggódsz! Na de én megyek, mert még a végén elkések .-Mondtam, miután elfogyasztottam  két almás palacsintát.

Ma nem mehettem a drága kis Yamahámon suliba . Nem kockáztatom az életem magassarkúba az én kis Vörös Mocimon.

Gyalog indultam hát a suliba, és menet közben kit látnak szemeim? Kék Yamaha, kék-fekete bukósisak ... Áááá a suli nagymenője .. Castiel . (Castielke egyébként a bátyám haverja .) Már kora reggel beindult a védekező érzékszervem, a nyelvem . Elbőgette mellettem a mociját, de nem bírtam ellenállni a kísértésnek, hogy ne szóljak be neki valamit.

-Héé Paradicsom!-Ennél a mondatnál hüvelykujjával maga felé bökött és szemöldökét magasra vonta . -Igen te! Nem akarsz elvinni, Parika?

-Hé cica! Velem ne kaktuszoskodj, mert megbánod .

-Cica a nénikéd ... Még egyszer így hívsz, olyan pofont kapsz, ami még a Himaláját is kettérepesztené .

-Erős a dumád, nem csípi a szádat?

-Kuss, mert ilyen nagy mosollyal nyírlak ki! :)

A Vörös Démon még utánam kurjantott valamit, de én ügyet sem vetve rá, tovább ballagtam . Utam innentől kezdve zökkenőmentesen zajlott, amíg be nem léptem a suli kapuján .

A megszokott padom felé tartottam, mikor legjobb haverom, Kentin verődött oda hozzám .

-Szia csajszi!-Köszönt makulátlan mosollyal az arcán. -Mizu?

-Semmi különös, veled?

-Hát ...

-Kentin! Nézd! A padunk!

Ekkor Ken is odakapta a fejét és mit látunk-mit nem?
Amberke ül a helyemen.

-Ezt most megkeserüli az a lotyó! Mit képzel magáról az az olcs ... mpfff . -Nem tudtam befejezni a mondatom, mert Kentin befogta a számat.

-Túl éles hozzá képest a nyelved .

-Na és akkor? -Kérdőn néztem rá, eddig sosem zavarta .

Ekkor tódultak oda a csatlósai és éppen puszikat nyomtak a főkolomposuk arcára.

-Pfujjj ... -Fancsalodott el kentin . -Mindjárt hányok!

-Igaz! Hagyd, elintézem .

Odamentem hozzájuk és nyájas hangon kezdtem el beszélni.

-Amber . -Kezdtem eléggé kislányos hangon . - Arrébtolnád azt a nagy segged? A padomon ülsz!

-Ohh tényleg? -Itt még ős is mosolygott. És legnagyobb meglepetésemre visszavágott (???)  Hova van írva a neved?

Na itt elszakadt a cérna . Tudniillik eléggé hirtelen haragú vagyok .
Odaléptem kiszemeltemhez, és szőke fürtjeinél fogva felrángattam a padról.

-Nem megmondtam, hogy emeld meg azt a tohonya tested?

-Ááá Elizabeth, azonnal engedj el! - Visítozott . -Megmondalak Nathanielnek!

-Húúhaa ... de félek! Nézd már a bokámon folyik a fos .

Szőke! Hahahahaaa odanézett .
Még egy ilyen értetlen tyúkot, keresve se találna az ember .

Elengedtem, és visítva rohant az aula felé, kutyáival a nyomában .

-Gyere Kentin!

Kentin könnyes szemmel megrökönyödve nézte végig a jelenetet . Nevetéstől rázkódva, zihálva baktatott oda mellém a padra .

Ekkor már megérkeztek a bandánk többi tagjai is .
(Kim, Viola, Iris, Rosa, Leigh, Alexy, Armin és Nathaniel)

-Rosaa, Viola, Iris, Kim! De rég láttalak!

-Igen, két napja! -Jött felém mosolyogva Kim . - Láttuk, hogy elintézted a kis lotyót!

-Igen szép volt! -Kiáltott Iris .

-Azért nem kellett volna ennyire durvának lenned, Beth . -Sopánkodott Nath .

Csengőig beszélgettünk, majd bementünk az osztálytermünkbe, ami a 27-es terem volt .

-Szervusztok gyerekek!

-Jónapot Mrs. Lovegood! - Köszönt az osztály egy emberkét Tina néninek .

Meghallgattuk a hangosból az évnyitó ünnepséget, Majd Mrs. Lovegood lediktálta az órarendet .

-Ahjj, holnap dupla biosz! -Panaszoltam Kimnek .

A három osztályfőnöki után mindenki hazafelé tartott.

Én Kimmel tapostam az utat, a házunk felé tartva, s már messziről láttam, hogy a kék Yamaha a házunk előtt áll .

-Jajj még ez is!

-Még is mi? -Értetlenkedett Kimi .

-Castiel itt van!

Erre Kim csak egy mordulással fejezte ki nem tetszését .

Mikor bementünk a nappaliba láttam, hogy a hófehér kanapénkon elnyúlt a Vörös Istencsapása .

-Hali! -Köszöntem egykedvűen, mire Kim követte a példám .

Felbaktattunk a szobámba ahol rögtön az egyik babzsákfotelembe dobtam magam .

Éppen nagyba folyt a pasik kidumálása; mint pl.: "Mi a véleményed Dajanról?", és egyebek, mikor Castiel tört be vihogva az ajtómon .

-Ohh bocsi Deszka, azt hittem ez a spájz.

-Tudod mit Parikám! Megkóstolsz egy nyaklevest? Épp most lett készen . Tálalhatom forrón, ha szeretnéd .

-Inkább kihagynám . Na de lépek cicuskáim!

-Ha elkaplak meghalsz.

-Fuss, mert komolyan beszél a csaj . -Világosította fel Kim .

Miután a nem kívánatos személy lajhár módjára kifáradt a szobámból, eldöntöttük, hogy Kim nálunk alszik.

Még beszélgettünk, utána felváltva elmentünk tusolni, majd megvacsiztunk és lefeküdtünk aludni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése